A reggeli kakó kiborul az asztalra,ráfolyik a kiflire, s az abroszra.Előbb szalvétával próbálod felitatni,Majd konyharuha után kezdesz matatni.De a folt ottmarad, nem múlik el soha többé,ha szabadulnál tőle, az abroszt változtasd köddé.
2008.05.08. 12:15 Mirrice
Abrosz
Szólj hozzá!
2008.05.08. 12:13 Mirrice
És akkor rájövök, hogy senkim sincsen...
Megtanítottál rá, hogy lássak az arcok mögé.Megmutattad, milyen az igazi boldogság.Elvittél egy új világba, fel a felhők föléahol minden bajra akad egy jó orvosság.Megtanultam, hogy minden egyes szó hazugság,hogy a világ telis-tele van mocsokkal.Az emberi érték már nem más mint…
1 komment
2008.05.07. 11:54 Mirrice
Borka
Négy fal között egy kis asztalnál ülve,gondolataival kettesben, számkivetve.Önmagát marcangolva, mindent megölvesírdogál, arcát tenyerébe temetve.Egykoron nagy hírnévnek örvendett,boldogságban úszott, igaz mosollyal arcán.Most ő a félelmetes, a tönkretettegy maszk alá gyűrt,…
