- Hogy miért nem akarom?
Mert soha nem vagy egyedül.
A Te magányod, csak álom.
Egy álom, ahol Vele vagy.
Mert tudom.
Tudom, hogy mikor a magányra gondolsz, akkor Rá gondolsz.
A te magányod egy szerető.
És ez a szerető, rosszabb mint bármi a világon.
Mert ez a szerető aki a magány köntösébe bújva jön elő esténként,
vagy akár nappal is, ezt a szeretőt nap mint nap látom.
Bár ne látnám.
Bár ne tudnám, vagy csak ne érdekelne, hogy létezik,
hogy Neked oly fontos, mint vak gyermeknek az anyja illata.
Nekem te vagy ez az illat, ami Neked Ő.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.