kábultan, bódultan hevernek le elém.
Cigarettafüst ivódik ruhámon keresztül bőrömbe,
úgy vonul beljebb, mint bűnös rab a börtönbe.
Boncmester énekel a haldokló tömegnek,
nem értem, miért érzem maga öregnek.
Izzadtság csorog le a falakról,
az emberek hangja eltorzult a haragtól.
Részeg tömeg ugrál fel s alá körülöttem,
sajnálom, nem érzem jól magam körötökben.
Arcomra kultúrmosolyt erőltetek nektek,
csak hagyjatok, s ezt itthagyom. Nesztek!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.